életében először ontotta szánt szándékkal ki valaminek az életét.
egy bogár volt. nagylábujj-köröm méretű. fekete.a zuhanykabinban futottak össze ketten. nem épp volt kellemes találkozás.épp a felmosóvödröt akarta megtölteni, és mivel a mosdókagylónál ez lehetetlennek bizonyult, úgy döntött, hogy a zuhanyrózsa segítségét igényli.félrehúzta a műanyagfüggönyt, és akkor meglátta.nem rémült meg, hisz sohasem félt a bogaraktól. igazából nem is kellett volna csinálnia semmit, csak teletölteni a vödröt, visszahajtani a függönyt, mintha mi sem történt volna.megfogta a zuhanyrózsát, megengedte a hideg vizet, teletöltötte a vödröt, de akkor ismét eszébe jutott a bogár. már lendült is a keze, hogy elzárja a csapot, de megtorpant.a bogár!nem is gondolkozott, csak nemes egyszerűséggel a kis élőlény felé tartotta a vízsugarat, mely rögtön el is sodródott az áradatban.a lefolyónál megpróbált kapaszkodni, hogy a hömpölygő víz ne taszítsa a pusztulásba. de milyen erősen kapaszkodott! küzdött az életéért.rettenetes volt nézni. percekig csak figyelte, hogy mint kínlódik szerencsétlen állat, mielőtt végérvényesen lecsúszik a kanálisba, és vízbe nem fúl.bűntudat ébredt benne, de csak egy röpke pillanatra.elzárta a vizet, elhúzta a függönyt, majd mintha mi sem történt volna megfogta a vödröt és odábbállt.de a bogár meghalt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése