.

Meztelen macskákkal álmodott. Görbe, rozzant vázukon lógott a rózsaszín bőr. Úgy festettek, mintha a nemlét felé félúton beleestek volna a remény pöcegödrébe.
Reggel talált egy lapos fürdőszobamérleget. Ráállt. Ötven kilogramm szín hús. Félig van a húsban. Beleékelve a bordák közé, lélekcafatokban. 
"Félig vagyok. Itt nem is én vagyok"-gondolta, s alatta leszakadt a padló, a lapos fürdőszobamérleggel együtt, ő pedig ott maradt, a levegőben, fél-lénnyel. 
Halogatott egésszé válni. Mindenki a halogatással rontja el. Ezért lebegett ő is a levegőben, és nem zuhant le, ahogy az egész emberek szokták.
Másnap vonattal elutazott a Macskavárosba. A Macskavárosba, a helyre, ahol neki el kell veszni.