2014. november 1., szombat

csak te

-neked, ki velem szemben, a vonaton.-

én téged úgy
képzellek mint
akinek a kedvenc állata
a (halott) galamb
kedvenc virága
a félig hervadt 
őszirózsa
és csak
színeket lát

nem tudtam
megjegyezni a 
szemed alatti ráncokat
-nem volt rajtam szemüveg-
de azért elképzeltem
milyen lenne 
beszélgetni mondjuk
az időjárásról
vagy valami hasonló
érdektelen zagyvaság

csak te
csak rád
-negyven percig az ablakon át-
gondoltam

aztán
leszálltál

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése